A televízióadások elindulásától a színes tévéadásig 1953-1969
1953
A 100/50 W teljesítményű televízióadó első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról.
1954
Az adó megkezdi kísérleti adásait a Széchenyi-hegyi volt Hargita szálló épületéből.
Pécsett az új 15 kW-os középhullámú adóberendezés üzembe helyezése megtörténik.
1955
Megépül a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony.
1956
Miskolcon üzembe helyezésre került a Standard gyártmányú 7 kW-os középhullámú adó, melynek teljesítményét később 15 kW-ra növelték.
1957
Az 1 kW-os adóról megindul az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon. Működésbe lép a 94 m magas, 11 emeletes Széchenyi-hegyi tévéállomás.
1958
A rendszeres adás 1958-ban elindulása a Széchenyi-hegyen telepített RFT gyártmányú 30/10 kW teljesítményű adóval.
1959
Az egész ország televíziós ellátása érdekében gerincadó-hálózat épült ki: közvetítő állomások jöttek létre Pécsett, Miskolcon és Sopronban.
1960
Adóállomások épülnek Szentesen, Kékesen és Tokajban.
Budapesten és Pécsett megkezdődnek a kísérleti URH adások szovjet gyártmányú adóberendezésekkel a 70 MHz-es frekvencia sávban.
1961
A Magyar Postán belül működő Vállalat neve Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság lett. Az Igazgatóság komplex feladatköre a vezeték nélküli hírközlési létesítmények beruházási és fejlesztési feladatai, valamint a létrehozott hálózatok fenntartási és üzemeltetési feladatai voltak.
1962
Adóállomás épül Kabhegyen.
1966
Mosonmagyaróváron üzembe helyezésre kerül az új 5 kW-os középhullámú adó.
1967
Sztereo adáskísérletek megkezdése heti 3 alkalommal.
1968
A lakihegyi 2x150 kW-os új Kossuth adó üzembe helyezése megtörtént.
Adóállomás épül Komádiban.