Digitális rádiózás (DAB-DRM)

Digitális rádiózás (DAB-DRM)

A DAB+ Magyarországon
Digitális rádióműsor-szórás Európában
DAB vevőkészülékek


DAB

A DAB (Digital Audio Broadcasting, vagyis digitális hangműsorszórás) a '90-es évek nemzetközi újítása a földfelszíni rádió-műsorszórás területén, amelyet nyugat-európai összefogással dolgoztak ki. A DAB a digitális technika nyújtotta előnyök révén korszerűsíti a rádiózást. Jelentősen eltér a hagyományos analóg műsorszóró eljárástól – például ellentétben az FM (URH) sugárzásra is jellemző tulajdonsággal, miszerint frekvenciánként csak egy szolgáltatás érhető el, a DAB lehetővé tesz 9 (vagy több) szolgáltatást is ugyanezen a tartományon.

A DAB (Digital Audio Broadcasting) egy digitális modulációs eljáráson alapuló rádió-műsorszórási eljárás, amely a hallgató számára megbízható vételt biztosít még kedvezőtlen terjedési körülmények között vagy autózás közben is, ha a megfelelő adóhálózat rendelkezésre áll és jobb, CD-közeli hangzást biztosít, valamint képi vagy szöveges kiegészítő információk átvitelének lehetőségét nyújtja.

Legfontosabb jellemzői:
- kiváló hangminőség
- frekvencia hatékonyabb kihasználása
- szélesebb műsorkínálat
- kiegészítő szolgáltatások lehetősége
- megbízható vétel kedvezőtlen terepviszonyok vagy autózás közben is



DRM és DRM+

A DRM (Digital Radio Mondiale) rövidítés annak a nonprofit konzorciumnak a neve, amely nemzetközi összefogással alakult meg, tagjai műsorszórók, hálózat üzemeltetők, adó- és vevőkészülék gyártók, egyetemek, stb.

A DRM nevet viseli a konzorcium által kidolgozott, a jelenlegi hosszú-, közép- és rövidhullámú (30 kHz-30 MHz) sugárzást kiváltó digitális rádió-műsorszóró rendszer is. Fő jellemzői az FM-közeli hangminőség és a digitális átvitelből adódó könnyű használhatóság, továbbá lehetőséget biztosít szövegek és adatok integrálására is, mely kiegészítő adatok megjeleníthetőek a DRM vevőkön is.

A szervezet célja kezdetben az volt, hogy a 30 MHz alatti rádiósávokat digitalizálják, 2005-ben döntöttek arról, hogy szeretnék kiterjeszteni a működőképes DRM rendszert valamennyi műsorszóró sávra 174 MHz-ig. Az új, kiterjesztett rendszer a DRM+ nevet viseli. Németországban pedig már a VHF (nálunk URH) III. sávban (174-230 MHZ) is folytatnak kísérleteket 2010. február 1. óta egy 100 wattos DRM+ adóval. A kísérletek egyik fő célja, hogy megvizsgálják, hogy a DRM+ és vele együtt a DAB/DAB+ rendszer jól működnek-e a VHF III. sávban. Ez a VHF III. sáv egyébként az, amelyet az ITU RRC-06-os konferencia a digitális műsorszórás céljára kijelölt.



A DAB és DRM rendszerek közötti alapvető különbség ma már nehezen vázolható, kezdetben a köztük lévő eltérés leginkább a céljukból és az általuk alkalmazott kódolásból adódott.

Célját tekintve, a DAB-ot elsődlegesen a rádió jelek mobil vételi körülmények között történő vételére szánták. A DRM rendszerrel pedig az AM sáv (hosszú-, közép-, rövidhullám) rádió jeleinek a digitális átvitelét szerették volna megalkotni a rendszer kidolgozói (a DRM konzorcium).

A kódolást tekintve, a DAB indulásakor az MPEG Audio Layer II (vagy más néven MPEG-1 Layer II, vagy MP2) kódolást alkalmazta, ami a hang műsorszórás domináns kódoló szabványa (a DAB mellett alkalmazzák a DVB televíziós szabványoknál is). A DRM ezzel szemben az MPEG-4 (vagy HE AAC v2, vagy MP4) kódolást alkalmazza – és ugyanezt a kódolást használja már a fejlődőben lévő DAB+ szabvány is.



További információk:
www.worlddab.org
www.drm.org