Fogalomtár
Állandó helyű vétel (Fix vétel):
az a vétel, amikor a tetőszinten rögzített irányított vevőantenna kerül alkalmazásra.
Alkalmazási program interfész (API):
a digitális műsorterjesztés vonatkozásában a műsorterjesztők vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott elektronikus hírközlő berendezésekben az alkalmazások közötti szoftver interfészek, valamint a digitális televíziókészülékekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre álló erőforrások.
Antenna behangolás:
a folyamat melynek során optimalizálják egy műholdas antenna fő érzékenységi irányának beállítását a műhold felé, hogy ezáltal maximalizálják a vett jelszintet és minimalizálják annak a lehetőségét, hogy más műholdas rendszerek miatt nem kívánatos interferencia jelentkezzen.
Átmeneti időszak vége:
Magyarországon és a szomszédos országokban az analóg földfelszíni televízió műsorszórás teljes befejezése, a Körzeti Rádiótávközlési Értekezlet GE’06 tervben lévő digitális pozíciókkal kapcsolatos korlátozások teljes megszűnése.
Átviteli rendszer:
a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik.
BSS:
Broadcasting Satellite Services - műsorterjesztési műholdas szolgáltatások; jellemzően arra a frekvencia tartományra használatos kifejezés, melynek feladata a műholdas televíziós és szórakoztató szolgáltatások közvetlen vétele; ezek a frekvenciák nemzetközi egyezmények keretében kerülnek kijelölésre, az egyezmények feladata még, hogy szabályozzák az említett frekvenciák használatát és biztosítsák, hogy valamennyi ország nyújtani tudja a fent említett szolgáltatásokat; Európában a ~ frekvenciatartománya 11,7-12,5 GHz között van.
Csatorna:
megfelelő berendezésekkel ellátott átviteli közeg két hely között, mely alkalmas e két hely között valamilyen fajta információ átvitelére; ha az információátvitel kétirányú, akkor a két irány említett eszközeit együtt nevezik ~nak; ha egyidejűleg oda és vissza irányú ~ létesül, az összetartozó ~párokat duplex ~nak nevezik; sokcsatornás rendszerekben az átviteli berendezés sok része és az átviteli közeg több vagy az összes csatornára közös, ilyenkor a ~t az a frekvenciasáv vagy az az ismétlődő időköz határozza meg, melyet egy-egy információfolyamat átvitelére fenntartanak.
Csatornakódolás:
a csatornakódolásra az adatfolyam modulációja és továbbítása előtt kerül sor. A csatornakódolás feladata az előre irányuló hibajavítás (FEC) biztosítása, amelynek során az adatfolyamban keletkezett hibák kijavíthatók.
Digitális vevődekóder (set-top-box):
olyan készülék, amely az antennával együtt az analóg televízió-vevőkészülék vagy kijelző számára lehetővé teszi a digitális televízió műsorszámok megjelenítését.
Dtv.:
a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény.
DVB-H (Digital Video Broadcasting – Handheld:)
kézi készülékekhez kifejlesztett, a DVB-T rendszeren alapuló digitális földfelszíni műsorszóró átviteli rendszer, melynek műszaki leírását az MSz EN 302 304 szabvány tartalmazza. A DVB-H rendszert beltéri és kültéri, gyalogosan és mozgó járműveken használt, telepes táplálású kézi készülékek (végberendezések) kiszolgálására tervezték.
DVB-T (Digital Video Broadcasting – Terrestrial):
az európai DVB Konzorcium által elsősorban a televíziózás céljára kifejlesztett digitális földfelszíni műsorszóró átviteli rendszer, melynek műszaki jellemzőit az MSz EN 300 744 szabvány tartalmazza. A DVB-T rendszer alkalmas állandó helyű, hordozható és mozgó végberendezések kiszolgálására.
EBU:
European Broadcasting Union; az európai műsorterjesztőket összefogó szervezet, mely egyebek mellett olyan új szabványok kidolgozásán dolgozik, amelyek később az ETSI (European Telecommunications Standards Institute - Európai Telekommunikációs Szabvány Intézet) elé kerülnek jóváhagyásra.
Eht.:
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény.
Elektronikus hírközlési szolgáltatás:
olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.
Elektronikus hírközlési szolgáltató:
elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Elektronikus hírközlési tevékenység:
olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.
Elektronikus hírközlő berendezés:
az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket.
Elektronikus hírközlő eszköz:
az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is.
Elektronikus hírközlő hálózat:
átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós-hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.
Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője:
nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, illetve kapcsolódó eszközök feletti rendelkezési vagy használati jogot gyakorló természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
Elektronikus hírközlő végberendezés:
olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlő hálózattal való együttműködés céljából.
Elektronikus műsorkalauz (EPG):
olyan tartalomszolgáltatást is magában foglaló alkalmazás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a műsorszolgáltatások és a kiegészítő szolgáltatások közvetlen eléréséhez.
Ellátási terület:
az a terület, melyen belül – a vételi helyek és az idő meghatározott százalékában - a műsorszóró állomás vagy egy műsorszóró állomáscsoport legalább akkora térerősséget hoz létre, mint az adott vételi feltételekre használható térerősség.
Feltételes hozzáférési rendszer (Conditional Access System):
minden olyan műszaki megoldás, intézkedés illetve rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valamely műszaki intézkedéssel védett rádió- vagy televízióműsorhoz előfizetés vagy más formában megjelenő előzetes egyedi feljogosítás alapján férjenek hozzá.
Frekvencia:
időben periódikusan ismétlődő folyamatokban az ismétlődések gyakorisága; mértékegységei: 1. hertz (Hz) vagy ciklus/s (cps) az egy másodperc alatt végbemenő folyamatok (periódusok) száma, 2. a radián/s (rad/s), ritkán használt elnevezése: helmholtz, az egy másodperc alatt végbemenő szögegységek (radiánok) száma.
Frekvenciagazdálkodás:
azon állami tevékenységek összessége, melyek a rádióspektrum szabályozott nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, célja a rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes felhasználása, a frekvenciák biztosítása a rádiószolgálatok keretében működő rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazások számára.
Frekvencia kijelölés:
az NHH valamely rádióállomás részére kiadott határozata, mely meghatározott rádiófrekvencia vagy csatorna előírt feltételek mellett történő felhasználásra vonatkozik. Rádióállomás, rádiórendszer telepítésére jogosít.
Frekvenciasáv:
frekvenciák olyan sora, amit rádióhullámok továbbítására vagy vételére használnak (pl. 10,7 GHz - 12,75 GHz)
Frekvenciasávok (UHF IV. sáv):
a 470-582 MHz frekvenciák közé eső frekvenciatartomány.
Frekvenciasávok (UHF V. sáv):
az 582-862 MHz frekvenciák közé eső frekvenciatartomány.
GE’06 Megállapodás:
a 2006. évi Körzeti Rádiótávközlési Értekezleten megkötött megállapodás a földfelszíni digitális műsorszórás tervezésére vonatkozóan a 174-230 MHz és 470-862 MHz sávban.
GE’06 Terv:
GE’06 Megállapodás melléklete. A Terv az analóg frekvencia kijelöléseket, valamint a digitális frekvencia kiosztási körzeteket és kijelöléseket tartalmazza.
Geostacionárius:
egy tárgy olyan nagy sebességgel kering a Föld körül, hogy úgy tűnik nem változtatja helyét a földfelszínhez képest.
Gyártó:
az a gazdálkodó szervezet, amely felel a berendezés tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért, jelöléséért és forgalomba hozataláért, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat saját maga vagy megbízásából más végzi. Gyártónak tekintendő az is, aki ugyancsak forgalomba hozatal céljából jelentős, az alapvető követelményeket befolyásoló változtatásokat vagy bővítéseket végez meglévő berendezéseken, vagy azokból új berendezést állít elő. Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója tekintendő gyártónak.
Hálózat:
egy adott (műsor)szolgáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt, illetve más jogcímen használt vagy üzemeltett összes hírközlési berendezés, egyéb eszköz, hálózatrészek összessége, amelyek a műsorterjesztési szolgáltatást igénybevevő fél műsorjelének átvitele céljából az igénybevevőnek nyújtott szolgáltatás biztosításához szükségesek.
Hálózati hozzáférési pont:
a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.
Hálózati szolgáltatás:
hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások.
Harmonizált frekvencia vagy frekvenciasáv:
az a frekvencia vagy frekvenciasáv, amelyet az Európai Unió tagállamaiban azonos rádióalkalmazás részére osztottak fel azonos frekvencia felhasználási feltételekkel.
Hertz (Hz):
a frekvencia (rezgésszám) egysége; szokásos angol jelölése: cps vagy c/s; ~ekben az 1 másodpercre eső teljes rezgések számát adják meg; elnevezését Hertz Henrik német fizikusról kapta; 1 kHz=1.000 Hz, 1 MHz (megahertz)=1.000.000 Hz, 1 GHz (gighertz)=1.000.000.000 Hz.
Hordozható beltéri vétel:
a vétel körülményeire utaló meghatározás. A vételt az épület földszintjén, külső épületfalon elhelyezett ablakkal ellátott helységben, az általában hordozható vevőberendezés beépített antennájával, vagy az épület belsejében elhelyezett antenna csatlakoztatásával valósítják meg. Az emeleten történő vétel esetén korrekciós tényező alkalmazása szükséges.
Hordozható kültéri vétel:
a vétel körülményeire utaló meghatározás. A vételt hordozható vevőberendezéssel és beépített, vagy legfeljebb 1,5 m magasan elhelyezett külső antennával épületen kívül valósítják meg.
Interferencia:
jellegzetes, a fizika törvényei szerint létrejövő fény-, sugárzás- vagy hangjelenség; a hullámmozgással terjedő fény-, általában eletromágneses vagy a hanghullámok - ha frekvenciájuk megegyezik - találkozásukkor erősítik, gyengítik vagy kioltják egymást; találkozó elektromágneses hullámok (rádió- vagy radar-sugárzás) frekvenciája lehet azonos vagy különböző; utóbbi esetben általában csak a kis frekvenciakülönbségeknek van fontosságuk, ilyenkor frekvencialebegés (beat frequency) keletkezik, azonos frekvenciák esetében a fading jelenség (elhalkulás) mutatkozik.
Interfész:
a) hálózati interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amely más elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál,
b) előfizetői interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amelyen keresztül a szolgáltató a felhasználónak előfizetői hozzáférést nyújt az elektronikus hírközlő hálózathoz.
Interaktív digitális televíziós szolgáltatások:
olyan digitális televíziós szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó visszajelzését és válaszát kétirányú jelátvitelen, vagy visszirányú átviteli rendszeren keresztül megvalósuló kommunikáció segítségével.
Jelátviteli pont:
egy adott műsorterjesztési szolgáltatás műszaki jellemzői által meghatározott, a szolgáltatást igénybevevő telephelyén a szolgáltató által elhelyezett fizikai kapcsolódási pont (interfész).
Káros zavarás:
olyan zavarás, amely veszélyezteti a rádió-navigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely más módon komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja az alkalmazandó európai uniós vagy nemzeti jogszabály szerint működő rádió távközlési szolgáltatást.
Kiegészítő digitális szolgáltatás:
tartalomszolgáltatást is magában foglaló információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, valamint a digitális műsorterjesztő átviteli rendszeren továbbított, általában interaktív digitális televíziós szolgáltatások, amelyek nem minősülnek az Eht. 188. §-ának 13. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, illetve az Rttv. 2. §-ának 30. pontja szerinti műsorszolgáltatásnak, és amelyek a felhasználóhoz való eljuttatására a digitális műsorterjesztő átviteli rendszert használják. Kiegészítő digitális szolgáltatás különösen: a digitális teletext, az elektronikus műsorkalauz, a műsorszolgáltató által összeállított kínálatból igény szerint, vagy közel igény szerint nyújtott videó-szolgáltatás, más részére nyújtott digitális személyi műsorrögzítő szolgáltatás.
Lefedettség:
az a földrajzi terület, amelyen a műholdas jelek megfelelő minőségben továbbíthatóak vagy vehetőek a helyesen megválasztott méretű földi állomások segítségével
MFN (Multi Frequency Network), vagy többfrekvenciás hálózat:
több különböző rádiófrekvenciás csatornával működő adóállomások hálózata.
Minimális használható térerősség/védendő minimális térerősség:
a kívánt vételi minőség eléréséhez szükséges minimális térerősség érték megadott vételi viszonyok között, természetes és ember okozta zaj jelenlétében, de más adóktól származó interferenciák nélkül.
Mobil vétel (MO):
a vétel körülményeire utaló meghatározás. A vétel általában mozgásban levő vevőberendezéssel, beépített, vagy legfeljebb 1,5 m magasan elhelyezett külső antennával valósul meg. Ilyen például egy gépkocsiba épített vevőberendezéssel vagy egy kézi vevőkészülékkel történő vétel.
MPEG (Moving Pictures Expert Group, Mozgókép-szakértői Munkacsoport)
a mozgóképek és hangok kódolását, átvitelét és újrakódolását kidolgozó nemzetközi szabványosítási munkacsoport.
MPEG-4:
digitális jelfeldolgozási és –tömörítési szabvány mozgókép és hang továbbításához, tárolásához.
MPEG-4 HE-AAC (MPEG-4 High Efficiency Advanced Audio Coding):
nagy hatékonyságú, továbbfejlesztett hangkódolási rendszer az MPEG-4 en belül.
Multiplex:
adott műsorszóró adón egy adott csatornán kisugárzott jelfolyam.
Multiplex csomópont:
adott szolgáltató által létesített hálózati csomópont, ahol a szolgáltató ügyfeleinek műsorjelét a szolgáltató multiplex jelfolyamba szervezi.
Multiplex jelfolyam:
digitális műsorjel csomag, amelyet egy adott műsorterjesztési szolgáltatás szolgáltatója vagy annak alvállalkozója állít elő az adott szolgáltatást igénybevevők, a szolgáltató ügyfelei által átadott, rögzített formátumú és minőségű műsorjelek összefogásából, a tartalmak módosítása vagy szerkesztése nélkül.
Multiplex technikai szolgáltató:
az olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a hozzá eljuttatott rádió-, és televízió műsorokból illetve más adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állít elő, és ezt digitális műsorterjesztéssel továbbítja, vagy továbbíttatja.
Műsorjel:
egy adott műsorterjesztési szolgáltatást igénybevevő tulajdonában lévő, egymással szinkronban lévő kép, hang és adat jelek összességéből szerkesztett média jel.
Műsorszórás:
olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve televízió műsorokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.
Műsorterjesztés:
bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.
Műsorterjesztő:
műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ide értve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek.
Országos műsorszolgáltatás (ellátottság):
műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább 50 %-a él.
Párhuzamos sugárzás (Simulcast):
ugyanazon TV műsor földfelszíni analóg és digitális televíziós rendszeren történő egyidejű sugárzása.
Rádióengedély:
az NHH által kiadott határozat, amely rögzíti a rádió-távközlési szolgálat megvalósításához szükséges rádióállomás és telephely legfontosabb műszaki adatait, a forgalmazás feltételeit, az engedélyes adatait és az engedélyezett szolgáltatásra vonatkozó egyes feltételeket. A rádióállomás üzemeltetésére jogosít.
Referencia hálózat (RN):
általános jellegű adóhálózati struktúra, amely a frekvenciatervezés idején ismeretlen valós hálózatot reprezentál a kompatibilitás elemzése céljából. A referenciahálózat elsődlegesen arra szolgál, hogy meghatározzák vele a tipikus digitális műsorszóró hálózatok által okozott interferenciát és az interferenciával szembeni védettségét.
Rendelkezésre állási mutató:
az a mutatószám, amely meghatározza, hogy egy adott hálózat az általa biztosított műsorterjesztési szolgáltatást az üzemidő hány százalékában képes meghibásodás mentesen biztosítani egy adott időtartam alatt.
RRC’06:
2006. évi Regionális Rádiótávközlési Értekezlet a digitális földi műsorszóró szolgálat tervezéséről az 1-es és a 3-as régióban a 174-230 MHz és 470-862 MHz frekvenciasávban.
Rttv.:
1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról.
Sávszélesség:
valamely átviteli rendszer alsó és felső frekvenciahatára közé eső frekvenciasáv; szokásos meghatározás szerint az alsó és felső frekvenciahatárnál az átviteli szint 3 dB-lel kisebb, mint a sávon belüli legnagyobb szint, ami kb. 70% feszültségnek vagy 50% teljesítménynek felel meg; két szomszédos átviteli csatorna frekvenciatávolságát kb. 30-40%-kal kell nagyobbra választani, mint a ~ .
Szétosztó hálózat:
több, egymástól független igénybevevő által létrehozott tartalmak összefogásából kialakult multiplexek szétosztására létesített műsorszétosztó hálózat.
SFN (Single Frequency Network) vagy Egyfrekvenciás hálózat:
ugyanazon a rádiófrekvenciás csatornán azonos jeleket sugárzó szinkronizált adóállomások hálózata, nagykiterjedésű területek ellátása céljából.
Tartalom:
adott műsorterjesztési szolgáltatást igénybevevő által készített műsorjel, továbbá az igénybevevőhöz kapcsolódó tartalom-specifikus információ halmaza függetlenül attól, hogy azt az igénybevevő vagy harmadik személy készítette.
Telepítés:
rádióállomás, rádiótávközlő rendszer, illetőleg rádiótávközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül.