HU| EN

Technológiai háttér

A sugárzás műszaki paramétereit szabványok és ajánlások tartalmazzák. Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI (European Telecommunications Standard Institute) vagy CENELEC (European Committee for Electrotechnical Standardization) szabvánnyá, ajánlássá vált.

A DVB sugárzás MPEG transport stream-et továbbít. Az Antenna Hungária által választott MPEG-4 képtömörítési eljárással multiplexenként akár 8-12 SD-csatorna vagy 3 HD-csatorna átvitele lehetséges. A hangcsatornák átvitele szintén MPEG kódolással történik.

A DVB rendszerekben alkalmazott ETSI EN 300 468 szabvány alapján a transport stream tartalmaz szolgáltatási információkat (Service Information - SI) is. Ezek az adatok a kisugárzott műsorra, a műsorszolgáltatóra és a hálózatra vonatkozó információkat hordozzák. A kép-, a hang- és az adatcsomagokat egy közös transport stream-be multiplexálják. A már előállított transport stream-be utólag is lehet újabb programot inzertálni. SFN műsorszóró hálózat kiépítése esetén MIP (Megaframe Insertion Packet) inzerter is szükséges. A MIP szolgáltatja az egy SFN hálózathoz tartozó modulátorok és adók valós idejű (real-time) szinkronizálását.

A földfelszíni sugárzás céljára speciális vivőmódot (vivőszám) és modulációt fejlesztettek ki. Az adótorony által kisugárzott jel a tereptárgyakon (hegyek, házak, járművek, stb.) visszaverődik és a vevőkészülék antennája ezeknek a direkt és reflektált jeleknek a szuperpozícióját veszi. Mivel a reflektáló felületek egy része mozgásban van, ezért a vett jel folyamatosan változik. Analóg sugárzás esetén ezek a reflektált jelek okozzák a "szellemképet", digitális sugárzásnál pedig egy vivő esetén szimbólumok közötti interferenciát (ISI) okoznak. A probléma kiküszöbölésére többvivős rendszert fejlesztettek ki.

Többvivős rendszer esetén az egyes szimbólumok időtartama többszöröse az egyvivős rendszerének. Így azokat a reflektált jeleket, melyek adott időrésen – a védelmi intervallumon (Guard Interval; GI) - belül érkeznek, a rendszer hasznos jelként tudja feldolgozni. A védelmi intervallum növelése javítja a reflektált hullámokkal szembeni védelmet, viszont csökkenti a hasznos adatsebességet. Többvivős rendszer esetén minden vivőt egyenként modulálnak QPSK (Quadrature Phase Shift Keying), 16 QAM (Quadrature Amplitudo Modulation) vagy 64 QAM módon. A különböző modulációk eltérő zajérzékenységgel bírnak, de természetesen meghatározzák a felhasználható adatsebességet is.

vivők számára az IFFT (Inverse Fast Fourier Transformation) alapján két értéket definiáltak, 2k esetén 1705, míg 8k esetén 6817 vivő van. Ez a választás nincs hatással a zajérzékenységre, SFN (Single Frequency Network) esetén 8k célszerű (ahol nagyobb lehet az adóállomások közötti távolság), míg mobil vételnél a 2k véd jobban a Doppler-effektussal szemben.

A DVB-T rendszer két hibajavító kódolást használ egyidejűleg. Külső kódolásként Reed-Solomon (RS 188/204), míg belsőként konvolúciós kódolást alkalmaz. A konvolúciós kódolásra ötféle kódarány választható (1/2, 2/3, 3/4, 5/6, 7/8).

Az előzők alapján az adó többféle (összesen 60) beállításban üzemelhet.
A beállításokra ad áttekintést az alábbi felsorolás:
Vivők száma: IFFT 2k, 8k
Moduláció: QPSK, 16QAM, 64QAM
Hibajavítás: FEC 1/2, 2/3, 3/4, 5/6, 7/8
Védelmi intervallum: GI 1/4, 1/8, 1/16, 1/32


A DVB-T platformon a mindigTV és a mindigTV PRÉMIUM szolgáltatásnál alkalmazandó beállítások:
Vivők száma: IFFT 8k
Moduláció: 64QAM
Kódarány: 3/4
Védelmi intervallum: GI 1/4

 

 

HDTV – Nagyfelbontású televízió

A nagyfelbontású televízió, angolul High Definition Television (HDTV), a néző számára a látványt tekintve minőségi változást jelentA HDTV szolgáltatások a hagyományos normál felbontású (SDTV) televíziós szolgáltatásokhoz képest sokkal jobb kép minőséget nyújtanak. Az 576 soros képmegjelenítés helyett, amit az Európában használt „625 soros” SDTV-k nyújtanak, a HDTV 720 vagy 1080 sor megjelenítésére képes. A mozgókép ábrázolása is jobb lehet attól függően, hogy a megjelenített sorok egy váltott, páros illetve páratlan soronként beolvasott képet jelenítenek meg másodpercenként 50 alkalommal, vagy pedig egy teljesen összefüggő képet 25-ször másodpercenként. Ezen kívül a HDTV mindig 16:9-es képarányú, ami jobban alkalmazkodik az emberi szem által áttekinthető képarányhoz.

A több részletet tartalmazó képekhez szükséges megnövekedett mennyiségű adat megfelelő továbbításához a HD szolgáltatások természetesen nagyobb adatátviteli sebességet igényelnek, mint az SDTV-k. A nagyobb adatátviteli sebesség pedig szélesebb frekvencia spektrumot igényel. Ezért lett a műholdas platform - ahol nagyobb adatsebességek állnak rendelkezésre - az első platform, ami ilyen szolgáltatásokat nyújt.


A téma oldalainak (kivéve a magyar helyzet ismertetését) forrásául szolgált: DigiTAGHD on DTT

Előzmények

2008 augusztusában az Antenna Hungária és a Magyar Televízió a földi digitális televízióműsor-szóró hálózaton kísérleti HD-adást indított Budapesten, a 38-as csatornán a Pekingi Olimpiai Játékok idején. Az adás MPEG-4 HD set-top-box-szal vagy integrált televízió készülékkel volt vehető.

2008. október 6-ától az Antenna Hungária újra elérhetővé tette az m1 HD adásának vételét Budapesten, a kísérleti rendszerén. A HD adás az 51-es csatornán volt fogható MPEG-4 formátumban. Az MPEG-4 tömörítési eljárással sugárzott m1 HD kísérleti adás tesztelési célból a fenti csatornán 2008. november 16-áig volt üzemben.

Cégünk 2008. december 23-tól egyhónapos időtartamra, melyet 2009. február 28-ig meghosszabbított, ismét kísérleti jelleggel elérhetővé tette az m1 HD és m2 HD programját a MinDig TV földi digitális televíziós szolgáltatás keretében is. Mindkét program előfizetési díj nélkül, HD-felbontásban volt elérhető Budapest körzetében az 55-ös, Kabhegy körzetében a 64-es, Szentes körzetében pedig a 60-as csatornán.

Ezek a bemutatók a nézők számára lehetővé tették, hogy megtapasztalhassák a HDTV által nyújtott kép minőségbeli különbségeit, a tartalomszolgáltatók és a műsorszórók pedig kipróbálhatták, műszakilag hogyan valósul meg a HD adás terjesztése.


Jelenlegi helyzet

A Magyar Televízió M1 és M2 programja HD felbontásban 2009. július 1-jétől bekerült a MinDig TV szolgáltatás szabadon fogható kínálatába a szolgáltatás indulásakor (2008. december) már ott lévő Duna TV HD mellé.

Jelenleg Magyarországon a szolgáltatásszerűen működő DVB-T platformon HD minőségben fogható az M1M2, M4 Sport és a Duna HD programja.

Bővebb információkat az elérhető HD műsorokról az alábbi oldalon kaphat: MinDig TV.

HDTV szolgáltatás ma már világszerte több országban elérhető. Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok töltik be a vezető szerepet a HD programjaikkal.

A HD minőségű programok mind a műholdas, mind a kábeles, sőt napjainkban már a földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatásokban is megtalálhatóak.

Európában. az első HD adás 2004-ben indult el műholdon és azóta növekvő számú műholdas szolgáltató indított HD csatornát az európai piacokon. Később pedig csatlakoztak hozzájuk kábeles és IPTV szolgáltatók is.


Műholdas platform

2004. januárban az Euro 1080 nevű cég volt az első szolgáltató, amely HD szolgáltatást indított, mely fizetős és szabad hozzáférésű tartalmakat is sugároz Európa szerte. Azóta több országban is indítottak HD adásokat, mint például Franciaország, Németország, Olaszország, az északi országok, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az ilyen jellegű szolgáltatások iránt az Egyesült Királyságban is nagy kereslet van, a műholdas platform-üzemeltető BSkyB szerint a Sky HD az eddigi legkelendőbb televíziós termékük.

A HD csatornák fizetős alapon működnek, bár Magyarországhoz hasonlóan néhány országban, pl. Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a közszolgálati műsorszolgáltatók ingyenesen elérhetővé tették HD programjaikat. Németországban jelenleg több kereskedelmi szolgáltató is nyújt ingyenes HD csatornákat, ám nem tudni, hogy ezek a jövőben is ingyenesek maradnak-e.



Kábel platform

2006 év végén Németországban, az északi országokban és az Egyesült Királyságban már elérhetőek voltak HD programok. Ezek mind előfizetéses szolgáltatások.


IPTV platform

Az európai IPTV platformokon limitált számban érhetők el a HD szolgáltatások. Mivel ez egy viszonylag új platform, az IPTV még nem indult el minden országban és nem ért még el magas penetrációt a háztatások számát illetően sem. Ugyanakkor, azokban az országokban, ahol az IPTV szolgáltatás penetrációja viszonylag magas, mint például Franciaországban és Németországban, az IPTV szolgáltatók elkezdték beindítani a HD szolgáltatásokat.


Földfelszíni platform

A földfelszíni televíziós platformon (HD/ DVB-T)eleinte még csak kisebb számban voltak el érhetőek HD szolgáltatások. Svédország és, Spanyolország az elsők között indított HD adásokat, Franciaországban a 2007. februárban jóváhagyott új média keretterv már HD szolgáltatások elindítására buzdított.
Több országban a HD/DVB-T szolgáltatások kísérlet formájában, fesztiválokon vagy sporteseményeken mutatkoztak be, ez történt például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is.

Spektrum kérdések

A digitális televíziózás lehetővé teszi az egyes országok számára, hogy frekvenciákat szabadítsanak fel új szolgáltatásoknak. Például még nagyobb választékot biztosíthatnak a normál felbontású televíziós műsorokból, de akár mobil televíziós vagy nagy felbontású televíziós szolgáltatásokat is indíthatnak.

A nemzeti frekvencia gazdálkodási intézmények feladata eldönteni, hogy hogyan tudják a legjobban szétosztani ezeket az új frekvenciákat úgy, hogy azok megfeleljenek a helyi piac elvárásainak.


Üzleti kérdések



Növekvő kereslet a HD-ready készülékek iránt

Európa szerte vásárolják a vevők a síkképernyős televízió készülékeket. Ezen készülékek népszerűségüket egyrészt modern megjelenésüknek és a régi, katódsugárcsöves televíziókhoz viszonyított könnyű felépítésüknek, másrészt pedig az utóbbi években folyamatosan csökkenő vételáruknak köszönhetik.

Európában a síkképernyős készülékek iránti piaci kereslet növekedése egybeesett a HD-ready címkék megjelenésével a készülékeken. Az európai kereskedelmi testület, az EICTA és az ASTRA vezette be a 'HD-ready' logót, amelyet azokhoz a megjelenítőkhöz használhatnak, amelyek tökéletesen együttműködnek a HDTV-s beltéri egységekkel, a HDTV adásokat meg tudják jeleníteni, és teljesítik a minimális műszaki követelményeket, amelyeket a testület meghatározott.

A specifikáció minimum 720 soros felbontást követel meg, 16:9-es képernyőformátumban. Kompatibilisnek kell lennie a 1080i és a 720p jelekkel mind 50, mind 60 Hz-es képfrekvenciánál, és rendelkeznie kell HDMI csatlakozóval (beépített HDCP tartalomvédelemmel). Az ’i’ és a ’p’ a letapogatás módjára utal: az ’i’ vagyis „interlaced” esetben váltott soros a letapogatás módja, míg ’p’ esetén „progressive” vagyis soronkénti. Váltott soros letapogatáskor is minden sor letapogatásra kerül, először a páratlan, majd utána a páros sorok.


Full HD a HD televíziózás következő lépcsőfoka. Azon készülék elégíti ki a Full HD követelményt, mely képes kezelni 1080p (progresszív vagyis soronkénti) letapogatást. Természetesen ez felülről kompatibilis rendszer, vagyis az ilyen készülék alkalmas a kisebb felbontások megjelenítésére is.





Szembetűnőbb képhibák a síkképernyős készülékeken

A normál felbontású adások gyengébb képminősége az utóbbi években a katódsugárcsöves és a síkképernyős készülékek képének összehasonlításával teljesen nyilvánvalóvá vált. A szubjektív képminőség romlás érzékelése a síkképernyős készülékeken közvetlen hatással van a nézők normálfelbontású televíziós szolgáltatásokról alkotott véleményére. Az új síkképernyős készüléküktől elvárják, hogy jobb képminőséget nyújtson.

A képminőség kérdésére további hatással van a nagyméretű televíziók háztartásokban való megjelenésének penetrációja. Mivel a síkképernyős készülékek nem olyan terjedelmesek, mint a hasonló képernyőméretű katód sugár csöves készülékek voltak, megfigyelhető, hogy a nézők a réginél nagyobb képernyőjű készülékeket vásárolnak. Sajnos, az SD adások szubjektív képminőség romlása még inkább kétségtelenné válik a nagyméretű képernyőkön, ezeken a készülékeken ugyanis sokkal jobban láthatóak a kódolási és dekódolási hibák.
 

A 2006-os Genfi Egyezmény értelmében a szerződő országokban 2015. június 17-ig élvezhettek védettséget az analóg szolgáltatások, és ezen időpont után már a genfi megállapodás szerinti digitális sugárzások védelmét kell biztosítani. Sok országnak ez a dátum a tényleges lekapcsolás dátuma.

Az Európai Bizottság is arra szólította fel az országokat, hogy kapcsolják le az analóg földfelszíni televíziós platformjaikat. Felismerve, hogy a digitális átállás összes előnye csak akkor élvezhető, ha egy bizonyos területen már az összes ország lekapcsolta az analóg szolgáltatást, a Bizottság azt tanácsolta tagállamainak, hogy 2012-ig fejezzék be az átállást.